Brüsszel vs. Budapest: összeszedtük, most épp miről megy a vita

2021. július 22. – 12:48

frissítve

Brüsszel vs. Budapest: összeszedtük, most épp miről megy a vita
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Orbán Viktor és Andrej Babis cseh kormányfő találkozója az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel Brüsszelben 2020. szeptember 24-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A napokban egyre-másra pattannak ki a konfliktusok a magyar kormány és az Európai Unió vezetése között. Össztűz zúdul Magyarországra a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt, elzárják az uniós pénzcsapokat, kötelezettségszegési eljárás indul. A kormánynak határozott álláspontja van az ügyekről: minden mindennel összefügg, és az egész zsarolás, politikai nyomásgyakorlás, a Soros-hálózat kavarása. Ebben a Gyorstalpalóban összeszedtük, melyik aktuális ügy micsoda, ezek hol válnak szét és kapcsolódnak össze.


Mi ez az újabb balhé az Európai Unióval? Egyáltalán hány ügyről beszélünk?

A kérdés jogos, mostanában napi szinten nyílnak újabb frontok az EU és Magyarország vezetése között. A legújabb balhé legalább többrétegű, a két fókuszban levő ügy időben nagyjából egybeesett, de csak szőrmentén kapcsolódik egymáshoz:

  • A héten publikálta az Európai Bizottság az összes tagállam jogállamisági jelentését, Magyarország ismételten súlyos kritikákat kapott.
  • Az EB továbbra sem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amellyel 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutna az ország a gazdaság újraindításához.

Melyiknek mi a lényege?

A Bizottság 2020-as évre vonatkozó jogállamisági jelentései kedden láttak napvilágot, a magyar jelentés készítői leszögezték, hogy az előző kör óta sajnos nem történt érdemi előrelépés Magyarországon, sőt. Továbbra is kétes, romló tendenciát mutat az igazságszolgáltatás függetlensége, magas szintű korrupció szövi át a magyar közigazgatást, veszélyben a médiapluralizmus, és aggasztó állapotban van a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere. Ezekről bővebben itt írtunk.


Ez komolyan hangzik, most beindulhat a híres jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen?

Nem-nem, az megint egy másik ügy, bár ha egyszer beindul a jogállamisági elv érvényesítése, az nagyban támaszkodhat az ilyen jelentésekben írtakra. A mechanizmus alapvetően az uniós pénzosztásokra, azok esetleges befagyasztására vonatkozna, ha már működne, de ez egyelőre nem áll fenn. Bár az Európai Parlament szerint érvényben van az elv, a Bizottság a gyakorlatban nem alkalmazza, mert a magyar és a lengyel kormány megtámadta az Európai Bíróságon. Az EP egyébként nem ért egyet ezzel a bizottsági gyakorlattal, a Parlament elnöke június végén levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy azonnal és teljeskörűen alkalmazzák végre a jogállamisági feltételrendszert, mert egyes tagállamok kirívó módon megsértik a jogállamiságot. Készek lennének ők is az Európai Bírósághoz fordulni a Bizottsággal szemben.

Az EP kemény fellépésétől függetlenül nem úgy tűnik, hogy a Bizottság ne akarná megvárni a gyorsított bírósági eljárás végét ezzel, így a leghamarabb ősszel lehetnek konkrét fejlemények ezen a fronton. A mostani jogállamisági jelentésnek ilyen közvetlen, gyakorlati folyománya nincsen.

Akkor meg mi a jelentősége?

Őszintén szólva: az európai szemeszter országspecifikus ajánlásainak és jelentéseinek eddig nem volt sok gyakorlati következményük. Az eurozóna országaiban jobban kikényszeríthetők voltak az ajánlott változtatások, de az olyan országokkal, mint például Magyarország, nem tudott mit tenni az EU, ha nem csináltak semmit. Ebből viszont lassanként az uniónak is elege lett, ezért a Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó pénzosztás feltételrendszerébe már beleírták, hogy a kormányok terveinek figyelembe kell venniük az országspecifikus ajánlásokat.

Aha, akkor a jogállamisági jelentésre hivatkozva kaszálták el a helyreállítási tervünket?

A tervet igazából nem kaszálták el, egyelőre csak csúszik a jóváhagyása (de erre térjünk vissza később). Az sem igaz, hogy a jelentés megállapításai és a jóváhagyás csúszása közvetlen ok-okozati összefüggősben lenne, de a két dolognak azért nyilvánvalóan van köze egymáshoz. Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét – amelyet alapesetben két hónapos elbírálási procedúra után a múlt héten kellett volna jóváhagynia a Bizottságnak – hivatalosan azért nem engedték át, mert a kormány nem lépett előre a másik, gazdasági fókuszú ajánlásban támasztott antikorrupciós követelmények terén. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos elmondása szerint két feltétel teljesítése esetén – és csak akkor – fogadják majd el:

  • Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzései nyomán induljanak el a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai. Ezen a téren egyébként pont volt némi előrelépés a jogállamisági jelentés szerint tavalyhoz képest (több eljárás indult), de még mindig maradtak súlyosnak látszó, érdemben nem vizsgált esetek az elmúlt évekből.
  • Az európai szemeszter országspecifikus ajánlásának megfelelően reformálják meg az igazságügyi rendszert. A lényeg itt az lenne, hogy a kormány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és politikai befolyástól való mentességét. (A jogállamisági jelentésből kiindulva szóba jöhetne például az Országos Bírói Tanács megerősítése, de konkrét elvárásokat nem közölt az EUrológusnak nyilatkozó Reynders.)

Magyarán itt az országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlás a jogállami jelentéssel összeér: tulajdonképpen a friss, jogállamisági ajánlásban felvetett, átfogó problémák közül konkretizáltak párat, és ezekben várnának sürgős reformokat Magyarországtól.

Věra Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos egy keddi sajtótájékoztatón még azt is hozzátette ehhez, hogy azt szeretnék, ha a helyreállítási pénzek kiosztása során biztosítaná a magyar kormány az EU kohéziós politikájában meglévő garanciákat.

A magyar kormány azt mondja erre, hogy az Európai Bizottság zsarol, a helyreállítási pénzek kiutalását más területekre tartozó politikai ügyek függvényévé teszi.

A kormányzati kommunikáció valóban erre épít: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a jogállamisági jelentés csupán zsarolóeszköz, amely kettős mércét alkalmaz, Gulyás Gergely arról beszélt a kormányinfón, Brüsszel egyértelműen megtámadta hazánkat. Orbán Viktor azt is mondta, ezeket a jelentéseket a Soros-hálózat álcivil szervezetei írják, akik átvették a hatalmat Brüsszelben.

A kormány előszeretettel hozza fel az EU-ban nagy felzúdulást kiváltott magyar melegellenes törvény ügyét is, hogy biztosan ez a valódi oka a magyar helyreállítási terv csuklóztatásának. Azt is mondják, a tervvel kapcsolatban felhozott összes konkrét kifogást kezelték, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek pedig már megvolt az időpontja, amikor Budapestre jön aláírni a megállapodást. Hogy ez nem jött létre végül, annak csak politikai okai lehetnek, érvel a kormányzat.

Minderről azonban csak spekulálni lehet. Ami tény, hogy sem a jogállamisági jelentésben, sem a Reynders által kiemelt konkrét elvárások között nincsenek megemlítve az LMBTQ-ügyek, ezzel kapcsolatban egy teljesen külön fronton zajlik az EU–magyar kormány közötti csörte: a múlt héten indult Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás. Emellett persze nem kizárható, hogy a melegellenes törvény kiváltotta nemzetközi médiafigyelemben politikailag kellemetlen lenne a Bizottságnak, ha éppen most dobnák meg Magyarországot egy rakás pénzzel, ezért szívesen halogatnák a terv jóváhagyását – a jogalapjuk mindenesetre tisztán megvan erre onnantól kezdve, hogy a helyreállítási tervekben elvárás az ajánlások figyelembevétele.

És meddig lehet ezt elhúzni?

Jó kérdés, praktikusan akár bármeddig, viszont ugyanígy bekövetkezhet az is, hogy napokon belül megegyezésre jut a Bizottság és a magyar kormány. A háttérben valószínűleg most is zajlanak az egyeztetések (ahogy a másik rezidens fekete bárány lengyelekkel is, akiknek a terve még szintén nem kapott zöld utat).

Ha a kormány hajlandó engedni a kifogásolt területeken, akkor az egésznek gyorsan pont kerülhet a végére, ha viszont nem, akkor hónapokig is húzódhat az elfogadás, így a kifizetés megkezdése. Ha a Bizottságnak tényleg az az egyik baja, hogy rosszul nézne ki éppen most dűlőre jutni a magyar kormánnyal, akkor valószínűbb, hogy nem oldódik meg az ügy túl gyorsan. Ehhez még hozzá jön, hogy az EU másik csúcsintézménye, az Európai Parlament régóta keményebb intézkedéseket szeretne Magyarországgal (és Lengyelországgal) szemben, az EP alelnöke a héten úgy nyilatkozott, korlátozná az uniós támogatások kifizetését a demokratikus hiányosságok miatt a két tagállam esetében, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a korlátozások elsősorban a kormányokat érintsék, ne a lakosságot – így az EP részéről is érkezhet ilyen irányú nyomás.

Ha sokáig nem jön ez a pénz az EU-tól, akkor bajban lesz a magyar gazdaság?

Elvileg nincs szó erről. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt mondta (majd a most csütörtökin megerősítette), mivel eddig is lassú volt az uniós támogatások folyósítása, Magyarország rendszeresen más forrásból fedezett előfinanszírozással téríti a nyerteseknek a várt összegeket. Szerinte idejében ki lesznek írva a pályázatok, és nem lesz gond a folyósítással, ezt akár hitelből is megteszi az állam, a helyreállítási és EU-költségvetési pénz pedig jön, amikor jön. Arról, hogy a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást jelentő Helyreállítási Tervből mire tervez költeni a kormány, itt írtunk bővebben.