Már most fáj, hogy nem jönnek a szlovákiai fogturisták

2021. július 26. – 14:16

frissítve

Már most fáj, hogy nem jönnek a szlovákiai fogturisták
Fotó: Robert Michael / PA / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Győr-Moson-Sopron megyébe nemcsak nyugatról érkeznek fogászati páciensek, hanem Szlovákiából is. Olyannyira, hogy Győr egyes rendelői klientúrájuk felét, akár háromnegyedét is a csallóközi régióból nyerik. Pontosabban nyerték eddig, mert a júliustól tartó mizéria megnehezíti a határátlépést. A folyamatosan változó szabályokat Szlovákiában is nehéz követni, a magyar magánpraxisok egy részének már most fáj, hogy a csallóközi klientúrájuk néhány hét alatt a harmadára zuhant.

A határmenti városok, elsősorban Sopron, Mosonmagyaróvár és Győr évtizedek óta berendezkedett a külföldi turisták fogadására. A fogturizmus sok fogorvost, fogtechnikust, asszisztenst eltart, s bár a köztudatban az él, hogy leginkább német nyelven érdemes megtanulniuk az érintetteknek, a fogorvosi rendelők pontosan tudják, hogy az euróval fizető szlovákiai pácienseket éppúgy érdemes megcélozni. Elsősorban csallóközi magyarokról van szó, s Győr a leginkább érintett település a három nevezett megyei város közül.

Békeidőben tizenötből tíz

Győrben is jellemző, hogy a nagy fogászati rendelők szervezetten hozzák a pácienseket jellemzően Ausztriából és Svájcból, de nem ritka, hogy francia, illetve portugál kisbusz érkezik a fogklinika udvarára. A rendelőkhöz néhány helyen szállás és wellness-részleg is tartozik, a külföldi fogturista így aztán kipihenten, sima bőrrel, új frizurával és világító fogsorral tér haza. Ezt a komplex szolgáltatást természetesen nem mindenki tudja nyújtani, a kisebb rendelők az alkalmi betegekkel számolnak. Sokszor Szlovákiából. A csallóköziek számára azért ideális választás Győr, mert nem kell sokat utazniuk, estére otthon vannak, s fele annyit fizetnek, mint otthon. Az egyik megkérdezett győri magánpraxis orvosa a júniusi statisztikáját átböngészve azt látta, hogy a napi tizenöt-húsz ellátott paciensből átlagban tíz szlovákiai volt. Július 9-e előtt.

Ez az arány érezhetően visszaesett, a minap például már csak két páciens érkezett a határ túloldaláról, a napi átlag jelenleg három-négy. Szlovákiában előbb július 5-től, majd július 9-től vezettek be szigorításokat, utóbbi ütötte ki a biztosítékot, mert így szólt:

a külföldre utazóknak – ha nincsenek beoltva – hazatérésük után kötelező a kéthetes karantén, s ebből akkor szabadulnak, amikor negatív PCR-tesztet mutatnak fel.

Ez ellen tüntetésekkel, határlezárásokkal tiltakoztak az emberek, Fico pártjának sikerült is elérnie, hogy az alkotmánybíróság felfüggessze a rendelkezést. De ezzel sem volt vége a tiltakozási hullámnak. Míg a világ az olimpiai nyitányra figyelt, a szlovák parlamentbe is megpróbáltak bejutni a tiltakozók, a pénteki rendkívüli ülésen emiatt nem született döntés az újabb változatról. „Az embereket két kategóriába soroló” javaslatról szóló koalíciós megállapodást a Sme Rodina (Család Vagyunk) párt az utolsó pillanatban felrúgta, így nem lett abból sem semmi, hogy az antigéntesztekért szimbolikus árat (5 eurót) kellene fizetni, az állam pedig mindenki számára térít havi két PCR-tesztet.

A legkisebb is számít

Amikor a csallóköziektől megpróbáltuk megtudni, hogy mi a helyzet náluk, a karjukat széttárva azt mondták: „Hogy ebben a pillanatban mi van, azt tudjuk. De hogy két óra múlva mi lesz, azt már nem.” S ez a bizonytalanság veszi el a kedvüket attól, hogy bármilyen kiruccanást tervezzenek, ami határátlépéssel, esetleg ráfizetéssel jár. Ők ugyanis számolnak, még akkor is, ha valóban megéri magyar fogorvoshoz jönni.

Egy győri fogorvos mesélte, hogy az egyik szlovákiai páciens megmutatta ugyanannak a sorozatkezelésnek az ottani árajánlatát. A duplája volt az övének. Nyert tehát egy klienst, s a mondat nyilván úgy folytatódna, hogy a dunaszerdahelyi kollégája veszített egyet. A valóság azonban az, hogy sokan Szlovákiából kényszerből (is) választják Magyarországot, otthon ugyanis már nem találnak olyan fogorvost, aki fogadná őket. Nagy a hiány ezen a területen, mesélik többen. A nyugdíjba menőket nincs, ki pótolja.

„Az alapvető különbség az osztrák és a szlovákiai kliensek között, hogy az előbbieknek édesmindegy, ki nyúl a szájukba, a csallóközieknél viszont számít a bizalom. Magyarok ők is, s a magyaroknál számít” – teszi még hozzá a fogorvos, aki név nélkül szeretné elmondani tapasztalatait. Dolgozott korábban Mosonmagyaróváron (ott voltak elsősorban osztrák páciensei), s most Győrben fogadja a szlovákiai klienseket. Szlovákul kevés szót kellett megtanulnia, szinte semmit, a betegei ugyanis magyarul beszélnek. „Dunaszerdahely, Révkomárom határáig jobban megéri Győrbe jönni, mint Pozsonyba. A szlovák fővárosba azok mennek, akik már szlovákul beszélnek, hozzánk a magyarok járnak.”

Nem kérnek igazolványt

A megkérdezett győri rendelőben nem kértek eddig sem oltási igazolványt, a bejelentkezésnél ki kell azonban tölteni a szokásos kérdőívet, hogy lázas-e a páciens, beteg-e valaki a környezetében satöbbi. Fertőtlenítő „mikrobikat” is bevetnek a váróban és a kezelőben, egy időben a betegek cipőjére védőfóliát húztak. A járvány hullámai során covidos lett az orvos és az asszisztens is, nem tudják, hogy a rendelőben vagy máshol betegedtek meg, nem is nyomozták.

A 2020 tavaszi leállás (a fogorvosi praxisok sem fogadhattak betegeket) után fontos volt, hogy újra dolgozhattak, elkezdetek újból hirdetni a szlovákiai „szuperinfóban”, most pedig várják, hogy milyen szinten, s mennyi ideig csappan meg a szlovákiai páciensek száma a folyamatosan változó jogszabályok, s a bizonytalanság miatt. Akik jelentős számú szlovákiai klienssel számoltak eddig, azt mondják: minimum a harmadával, vagy még jobban lecsökkent a túloldalról érkezők száma. Más kérdés, hogy olyan sok most az egyéb – Győr-Moson-Sopron megyei – páciens, hogy eleve várólista van náluk is. Jellemzően szeptember-októberre tudnak időpontot adni azoknak, akik most hívják fel őket, s nem fáj a foguk.

A fogak állapotát tekintve nincs nagy különbség a magyar és szlovák betegek között – szögezik le végül a győri szakemberek, akikkel leültünk beszélgetni. A kifogást is egyaránt megtalálják, hogy miért nem mentek fogorvoshoz az elmúlt egy év alatt: „A Covid-miatt.”. A szlovákiai kliensek udvariasak, lelkiismeretesek, visszajárnak az ellenőrzésekre. A július 9-e előtti néhány napban több helyen nagyon megugrott a forgalom, sokan átjöttek ugyanis az utolsónak vélt pillanatban még egy gyors kezelésre.

Mi változik Szlovákiában?

A vasárnap elfogadott rendelet szerint a szlovák élelmiszerboltokba, gyógyszertárakba, drogériákba, illetve látszerészüzletekbe fertőzésmentességet igazoló dokumentum nélkül is lehet majd menni, ha romlik a járványhelyzet. Akik nem rendelkeznek védőoltással, de az iskolába vagy a munkahelyükre kötelező a teszt, azok ingyenesen elvégeztethetik azt az új típusú antigéntesztet, amellyel elég csak az orr elülső részéből mintát venni.

Az ingázók részére mintavételi pontokat hoznak létre a határátkelőhelyeken, az eredményért nem kell fizetni, és 48 óráig elismerik az igazolást. Az országba való belépésnél az antigéntesztet is elfogadják. Oltás nélkül a kockázatosabb helyekre, például konditerembe, étterembe vagy fodrászhoz szintén csak negatív teszttel lehet bejutni. A tesztért ebben az esetben már 5 eurót kell fizetni. A tanúsítvány 48 óráig lesz érvényes, ez alatt az idő alatt korlátlanul fel lehet használni. Az továbbra sem egyértelmű, hol lesz kötelező a PCR-teszt.

Nincs persze még vége, a Smer ismét az Alkotmánybírósághoz fordul, Ficóék szerint ugyanis alkotmányellenes az oltottakat pozitívan megkülönböztető törvény. A kezdeményezést támogatja a Hlas is. Peter Pellegrini (Hlas) azért bírálta a koalíciót, mert az elfogadott javaslatban nem szerepel az ingyenes antigénteszt.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!