Uniós szinten a magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít

2021. július 27. – 12:14

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben a kelet-európai országok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozása után faragni tudott a jövedelmi hátrányából az EU-átlaghoz képest, addig Magyarországon uniós összevetésben még romlott is a szegénységi küszöb 2005 és 2017 között – ez derül ki a TÁRKI munkatársainak tanulmányából, amit a 444 szemlézett.

A szegénységi küszöb alá azokat a háztartásokat szokták sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem 60 százalékánál – akik ennél kevesebb pénzből élnek, azok a definíció szerint szegénynek számítanak a saját országukban. A TÁRKI tanulmánya összevetette a szegénységi küszöbök uniós átlagát az egyes országokban megállapított értékekkel: ez alapján az uniós szegénységi küszöb szinte egybeesik a brit és az olasz mutatóval. Ahogy az ábrán látható, összevetésként felmérték két, az EU-n kívüli ország adatait is: eszerint míg Szerbiában a szegénységi küszöb az uniós átlag alig valamivel több, mint 20 százalékát éri el, Svájcban ez az érték az uniós küszöb kétszerese.

Az EU-n belül Románia és Bulgária után Magyarországon a legalacsonyabb ez az érték: az itthoni szegénységi küszöb mindössze az uniós átlag 40 százaléka.

Összevetésképp a szlovák adat a 60 százalékát, a lengyel a 70 százalékát közelíti, a cseh küszöb pedig az uniós átlag 80 százaléka körül mozog.

Az 1-es érték jelöli az uniós szegénységi küszöböt, a sötétkék oszlopok pedig a nemzeti szegénységi küszöb értékét. Ha ez alacsonyabb az uniós átlagnál, akkor a különbözetet narancssárgával, ha magasabb, világoskékkel jelölik – Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

Pedig 2005-ben Szlovákiában, Lengyelországban és a balti államokban is alacsonyabb volt ez az érték a magyar szegénységi küszöbnél. A 2005 utáni tizenkét évben viszont ezekben az országokban mindenhol javult az életszínvonal az uniós átlaghoz képest – cserébe Magyarországon az adatok szerint alacsony mértékben, de romlott is:

Az uniós tagállamok (kivéve Bulgária, Horvátország, Málta és Románia) és Norvégia szegénységi küszöbei összevetésben az uniós átlaggal – Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

Sőt, uniós összevetésben a magyarok több mint háromnegyede számít szegénynek a tanulmány szerint – ez a mutató még Bulgáriában is alacsonyabb, és egyedül Romániában számítanak többen szegénynek az uniós átlaghoz képest:

A kék oszlopok azt mutatják, hányan élnek az adott országban a nemzeti szegénységi küszöb alatt; míg a narancssárgák azt, hányan az uniós szegénységi küszöb alatt. A magyar adatok jobbról a harmadik oszlopban láthatóak – Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!