Kivégezné a kormány az önkormányzati bérlakásrendszert, az ellenzék szerint jön a csókosok és ügyeskedők kora

2021. május 12. – 22:00

frissítve

Kivégezné a kormány az önkormányzati bérlakásrendszert, az ellenzék szerint jön a csókosok és ügyeskedők kora
Önkormányzati lakások az Andrássy úton – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint 100 ezer önkormányzati (kisebb részben állami) tulajdonú bérlakás van ma Magyarországon. Egy fideszes törvényjavaslat kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. Azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron. Több ellenzéki városvezető is megszólalt az ügyben, attól tartanak, hogy a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhatnak jól a változtatásokkal, és a lakhatási szegénység mélyülését is reális veszélynek tartják.

Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő kedden késő este benyújtotta a lakástörvény módosítását célzó javaslatot, amelyet ha megszavaz a parlament (ami szinte borítékolható), akkor az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, amennyiben a benne élő bérlők meg szeretnék vásárolni azokat.

A képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy így a „magyar családok minél szélesebb körben szerezhetnek lakástulajdont”, és azoknak is segíteni akarnak, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg a lakásukat. A fideszes javaslat szerint minden bérlő vételi jogot kap, akinek 2020. december 31-e előtt már fennállt a bérleti jogviszonya az állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanban, vagyis az is jutányos áron juthat hozzá, aki fél éve lakik egy ilyen lakásban.

A bérlők – ha akarják – a forgalmi érték 10,5-30 százalékáért vehetik meg az ingatlanokat.

A forgalmi érték 15-30 százalékán belül annak függvényében csökken az ár, minél régebb óta lakik a bérlő a lakásban. Évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami maximum 15 százalékig mehet le, ennyiért azok vehetik meg, akik legalább 15 éve ott laknak. Ha viszont a bérlő a kikalkulált (15-30 százalékos) vételárat egy összegben ki tudja fizetni, akkor csak a megállapított ár 70 százalékát kell kifizetnie, vagyis ha valaki legalább 15 éve lakik a lakásban, akkor ebben az esetben a forgalmi érték 10,5 százalékát kell kifizetnie egy összegben.

A javaslat szerint nem lehetne megvenni például azokat a lakásokat, amelyek átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben vannak, illetve azokat sem, amelyek a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen vannak, ahogy azokat sem, amelyek szükség- és vészhelyzeti lakások, vagy bérlőkijelöléssel, tehát pályázat útján kapott önkormányzati bérlakások.

Több mint 100 ezer lakásról van szó

Az elmúlt hónapokban a közbeszédben leginkább az első kerületi műemlékházakban lakók ügye miatt lett téma az, hogy vannak, akik igazságtalanul nem tudják megvásárolni azt az önkormányzati ingatlant, amelyben mondjuk már évtizedek óta lakik a családjuk. Ők a rendszerváltás után kényszerből maradtak bérlők, mivel a műemléknek nyilvánított épületek privatizációját alapesetben tiltja a vonatkozó törvény. Aztán a párbeszédes V. Naszályi Márta vezette első kerületi önkormányzat rendezni akarta a valóban igen zavaros lakásbérleti viszonyokat, de a kidolgozott jogszabály végül – szociálisan érzékeny elemei mellett – hátrányosan érintene több száz háztartást, amelyek önhibájukon kívül örököltek meg egy áldatlan jogi helyzetet, vagy abban a tudatban költöztek bérleti joggal a Várba, hogy nem lesz ilyen mértékű növekedés a havi díjakban.

Aztán április végén a mostani módosító javaslatot benyújtó Böröcz László arról beszélt, hogy hamarosan beadják azt a törvényjavaslatot, ami a bérlők nagy része számára lehetővé tenné, hogy kedvezményes áron vegyék meg a budai Várban bérelt önkormányzati lakásaikat. A fideszes képviselő akkor arról is beszélt, hogy a javaslat nem kizárólag az I. kerület önkormányzati lakásaira vonatkozna majd, hanem minden olyan műemléki védettség alatt álló ingatlanra, melyeket a bérlőik nem vehettek meg az 1990-es években, és emiatt hátrány érte őket. A tegnap késő este benyújtott javaslat azonban ennél sokkal-sokkal szélesebbre tágítaná a kört, hiszen

a több mint 100 ezer bérlakás bármelyikét kénytelen lesz eladni az adott önkormányzat, ha a bérlő élni akar a rendkívül kedvezményes lehetőséggel.

Egyébként már így is alacsony volt az állami vagy önkormányzati bérlakások száma Magyarországon. Összehasonlításképpen: csak Bécsben több mint kétszer ennyi, 220 ezer lakás van a város tulajdonában. A bérlakások alapvetően arra szolgálnak, hogy az ingatlanokat jóval a piaci ár alatt bérelhetik ki olyan emberek, akiknek anyagilag nem fér bele, hogy piaci körülmények között találjanak maguknak lakhatást. A magyar fiatalok pedig különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Böröcz László fideszes képviselő – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Nőhet a lakhatási szegénység

„Az önkormányzati és állami tulajdonú lakások jelentősége a lakáspiacon az, hogy ezeket a lakásokat nem azért adják ki, hogy profitra tegyenek szert, hanem hogy megfizethető lakhatást biztosítsanak a társadalom tagjai számára” – mondta Czirfusz Márton, a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő problémákkal foglalkozó szakmai műhely, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa.

Mint mondta, nagy számú önkormányzati lakás esetén az önkormányzat különböző társadalmi csoportok lakhatását tudja biztosítani egyidejűleg: a kisnyugdíjasoktól az alacsony keresetű egyedülálló anyákon és a fiatal párokon át az önkormányzati dolgozókig. Ezzel szemben a magántulajdonú lakások amellett, hogy persze a bennük élőknek lakhatást biztosítanak, egyre inkább befektetési vagy spekulációs célokat is szolgálnak. Sokaknak pedig esélyük sincs magántulajdonú lakáshoz jutniuk a jelenlegi lakásárak mellett.

„A benyújtott törvényjavaslat általános indoklása szerint a közérdeket szolgálja a lakásprivatizáció, azaz az, hogy lakások kerülnek ki az állam és önkormányzatok tulajdonából. Szerintünk az szolgálja a közérdeket, ha az állam és az önkormányzatok kezében minél több lakás van, mert csak így lehet biztosítani, hogy a társadalom egésze számára megfelelő és megfizethető lakhatás álljon rendelkezésre Magyarországon. Nem az szolgálja a közérdeket, hogy minél többen élnek magántulajdonú lakásban, hanem az, ha a lakásszegénységben élők 2-3 millió fős száma érdemben csökken a lakáspolitikák hatására” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy az 1993-ban elfogadott lakástörvény csak a határozatlan idejű bérlők számára tette lehetővé a bérlakás megvásárlását, a most benyújtott törvényjavaslat viszont (néhány kivétellel) bárki számára, azaz azok számára is, akik határozott időre rendelkeznek csak szerződéssel.

„A most benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz eladási tilalmat, azaz aki 10,5%-os áron megveszi a bérlakását, akár már másnap eladhatja, immár piaci áron. Ezzel lényegében megismétlik az 1990-es évek társadalmilag igazságtalan lakásprivatizációját, amikor fillérekért juttattak vagyonokat lakások bérlőinek vagy strómanoknak” – mondta.

A kilencvenes évek lakásprivatizációs programja lakhatási kérdésekkel foglalkozó városszociológusok szerint sok ponton elhibázott volt, ennek eredményeképpen jött létre az a helyzet, hogy az önkormányzatok tulajdonában csak a rosszabb adottságú lakások maradtak, és az egész önkormányzati bérlakásrendszer gazdaságilag nehezen fenntarthatóvá vált, a bérlakásban lakás pedig stigmatizálódott. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanakkor a budavári műemlék házakban lakók ügyével kapcsolatban korábban azt mondta, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt.

Czirfusz Márton szerint ez a mostani törvényjavaslat „rendkívül problematikus abból a szempontból is, hogy az önkormányzatok vagyonának kiárusítását hajtja végre egy központi törvénnyel, anélkül, hogy ezt az önkormányzatok bármilyen módon korlátozni tudnák, vagy bármilyen módon kompenzálná az állam az önkormányzati vagyonvesztést. Az önkormányzatoknak törvény szerint kötelező feladatuk a lakásgazdálkodás, valamint a hajléktalanná válás megelőzése is. Az önkormányzatok 117 ezres lakásállománya már most sem teszi lehetővé, hogy a rászorulók számára megfelelő számban önkormányzati bérlakhatást tudjanak biztosítani. A mostani lakásprivatizációs javaslat ezt még inkább megnehezíti, mert még kevesebb lakással tudnak gazdálkodni az önkormányzatok. A törvényjavaslat így ellehetetleníti a rászorulókat támogató helyi lakáspolitikákat, az országos lakáspolitika pedig továbbra is csak a tehetősebbeket segíti. Azaz a lakhatási szegénység növekedését várhatjuk a törvényjavaslattól, amennyiben a parlament jelenlegi formájában megszavazza” – mondta.

V. Naszályi: A kormány bebetonozza a lakhatási szegénységet Budapesten

A friss törvényjavaslatról megkérdeztük V. Naszályi Mártát is, aki megkeresésünkre azt írta: „Bár még a jogi szakértőink dolgoznak az értelmezésen, első olvasásra az a véleményem, hogy a tervezett módosítás pont azokat az embereket hagyja magára, akik a leginkább rászorulnának a segítségre. A törvény felszámolná az önkormányzati lakásállományt, ezáltal ellehetetlenítve azt hogy a kerületek és a városok segítsenek azoknak az embereknek, akik sose juthatnának egyébként lakáshoz. Az önkormányzatok innentől kezdve nem érdekeltek abban, hogy lakásokat építsenek, és hogy bérbe adják azokat az arra rászorulóknak, mert a kormány bármikor elveheti őket.”

Önkormányzati lakások a Várnegyedben – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Hasonló véleményen van Tóth József, XIII. kerületi MSZP-s polgármester is, aki azt írta Facebook-bejegyzésében: „Évtizedek óta folytatunk tudatos ingatlangazdálkodást. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az országban példa nélküli módon több, mint 600 bérlakást építettünk, a fővárosban a XIII. kerület rendelkezik a legtöbb bérlakással. Mi a lakásállomány folyamatos fejlesztését, bővítését tűztük ki célul, nem pedig az áron aluli értékesítését. Azok a bérlakásban élők, akik napi problémákkal küzdenek, várhatóan ki lesznek szolgáltatva a lakásmaffiának. Az olcsó lakásvétel lehetősége a tehetőseknek kedvez, a rászorulókat adósságba taszíthatja. Indokolatlan és igazságtalan azokkal szemben, akik nem tudtak bérlakáshoz jutni az elmúlt évtizedekben. A csókosok lakáshoz jutásának érdekében feláldozzák az egész önkormányzati bérlakásszektort. Ez nem segít a lakhatással küzdők lakáshoz jutásában. Ez a törvényjavaslat, elfogadása esetén az önkormányzati bérlakásrendszer végét jelenti.”

Pikó: „Az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntése”

Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere bejegyzésében szintén „csókosokat”, és mellette rablóprivatizációt, lakhatási katasztrófát emleget. Szerinte „ez az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntése”, a kormány most „az egész országra kiterjesztené a haveroknak szóló pofátlan önkormányzati lakáskiárusítás Rogán Antali modelljét”. Azt írta: „elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada”. Úgy véli, a döntés nyomán „lakhatási katasztrófahelyzet lesz”.

Pikó attól tart, hogy az ingatlanfejlesztők járhatnak jól a döntéssel. „Meg lennék lepve, ha a miniszterelnök-közeli ingatlanfejlesztők ne fognának intenzív előszerződés-kötésbe önkormányzati bérlakásokban élő rászorulókkal a törvényjavaslat következményeként. Az önkormányzati lakáspolitika lakások híján megszűnik. Állami és önkormányzati szociális bérlakásépítés nem is volt. A kormány ahelyett, hogy sűrűre szőné a szociális hálót, a maradékát is szétszakítja – politikai számításból” – írta.

Újbuda alpolgármestere, a momentumos Orosz Anna is megszólalt a témában, szerinte „a módszer nem idegen a Fidesztől, a Rogán Antal vezette V. kerületben hasonló módszerekkel milliárdos károkat okoztak a helyieknek az önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásával. Ha ez a törvénymódosítàs megtörténik, az egy utolsó szöget ver az önkormányzatiság koporsójába” – írta. Újbuda esetében több mint 1100 ingatlant érinthet a döntés, „az önkormányzatok nem fogják tudni lakással támogatni a rászoruló embereket” – tette hozzá.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint „a vári lakásokban lakó miniszterek és bértollnokok érdekében bedöntik a teljes magyar önkormányzati bérlakásszektort”.

Böröcz: Felnőtt korúnak kell tekinteni az embereket

A javaslatot benyújtó Böröcz László a Telexnek megerősítette, hogy az önkormányzatoknak nem lesz mérlegelési lehetőségük, „Ha a bérlő meg akarja venni, akkor az önkormányzatnak el kell adnia” – mondta. Megkérdeztük, hogy miért nincsen az adásvétel utánra vonatkozó eladási tilalom, tehát miért engedné meg azt a törvényjavaslat, hogy ha valaki megveszi mondjuk 15-20 százalékos áron az ingatlant, akkor miért tudja majd azonnal továbbadni akár többszörös, piaci áron. Böröcz azt mondta, „Sokat gondolkodtunk rajta, hogy legyen-e ilyen kikötés, de a vári bérlőkkel folytatott konzultáció során – amit több mint ötszázan kitöltöttek – majdnem a kitöltők fele kifejezetten ellenezte, hogy legyen bármilyen ilyen típusú korlát. Kicsit több mint a fele pedig egy-két éves korlátot szorgalmazott volna. Itt azt kellett eldönteni, hogy felnőtt korúnak tekintjük azokat az embereket, akik megveszik ezeket a lakásokat, vagy sem. Ha magántulajdonba kerülnek ezek az ingatlanok, akkor mindenki felelősségteljesen tud dönteni 30 évvel a piacgazdaság bevezetése után, hogy ezekkel az ingatlanokkal mit kezd” – vezette le. Nem akarnak abba beleszólni, hogy ki mikor adja el a tulajdonába kerülő ingatlant – mondta.

Arról is érdeklődtünk, hogy miért tartották fontosnak, hogy ilyen alacsonyra húzzák azt az időt, amennyit a bérlőnek a lakásban kell élni ahhoz, hogy vásárlási joga keletkezen, a javaslat szerint ugyanis az is megvásárolhatja az ingatlant töredék áron, aki mondjuk csak fél éve lakik benne. Böröcz azt mondta, „Több tízezer olyan családról van szó, akiknek soha életükben nem lenne arra lehetőségük, hogy saját tulajdonhoz jussanak, mert nem tudnák kifizetni. Eddig az önkormányzatok különbséget tehettek, eldönthették, hogy kinek adják el, és kinek nem. Mostantól egységesen mindenkinek lehetősége lesz erre.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!