Forró lehet a talaj az osztrák kancellárnak, akiben egyesek már az alpesi Orbánt látják

2021. június 11. – 11:31

frissítve

Forró lehet a talaj az osztrák kancellárnak, akiben egyesek már az alpesi Orbánt látják
Sebastian Kurz megérkezik a 2021. május 25-i uniós csúcsra – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Sebastian Kurzot Ausztria valaha volt legfiatalabb kancellárjaként iktatták be, azonban akár egy másik címet is megszerezhet: ő lehet az ország első hivatalban lévő kormányfője, akit vád alá helyeznek. Hamis tanúzás miatt nyomoznak ellene, emojikkal teletűzdelt sms-ei alapján ugyanis úgy tűnik, információkat hallgathatott el egy parlamenti meghallgatáson. Kurz előre jelezte, akkor sem mond le, ha megvádolják. Koalíciós partnere kitart mellette, és az ellenzék sem állt egységbe a kancellárral szemben, holott a legnagyobb kormánypárt körül hónapok óta dagadnak a botrányok.

„Édesanyám rendkívül szomorú, és aggódik. Azt mondja, más életet kívánt nekem, nem a politizálást és ezt a bánásmódot”

– mondta a Kronen Zeitungnak adott májusi interjújában Sebastian Kurz osztrák kancellár arról, hogyan viseli az egyre forróbb bécsi politikai helyzetet. Kurz édesanyja jogosan aggódhat a Politico szerint: a 34 éves fia akár büntetőeljárással nézhet szembe egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett tavalyi meghallgatása miatt. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy a vallomása nem fedte a valóságot – ez pedig akár három év börtönnel is büntethető Ausztriában.

Az ügyészek már nyomoznak hamis tanúzás gyanúja miatt, és ha vádat emelnének ellene, ő lenne az első osztrák kancellár, aki ellen büntetőeljárás indulna. De nem ő lenne az egyetlen a bécsi kormányból, akinek valamilyen eljárással kell szembenéznie: Kurz belső körének több tagja, köztük Gernot Blümel pénzügyminiszter ellen is nyomoznak egy másik ügyben.

Azonban úgy tűnik, hogy az osztrák politika centrális erőterét képező ÖVP-t a botrányok ellenére nem veszélyezteti, hogy összefogna ellene az ellenzék, sőt: a kormányváltás és egy új választás leginkább Kurz koalíciós partnerének, a Zöldeknek fájhatna. Nemhiába tartanak ki egyelőre a kancellár mellett – holott sokak szerint minden egyes nap a koalícióban tovább őrli a párt renoméját. Kurz pedig előre jelezte: bármi is történjen, ő maradni akar.

Ibiza szelleme máig kísért

A történet 2019 nyarán kezdődött, amikor az Ibiza-botrány kirobbanása miatt felállt egy vizsgálóbizottság az osztrák parlamentben. Mint ismert, az akkor Kurzcal koalícióban kormányzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) akkori elnöke, Heinz-Christian Strache 2017-ben egy, magát orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőnek ígért busás állami megbízásokat, ha cserébe megveszi neki a legolvasottabb osztrák bulvárlapot, és pénzügyileg támogatja őket. A bizniszből nem lett semmi, a találkozó rejtett kamerás felvétele viszont akkora botrányt okozott Ausztriában, hogy abba az akkori alkancellár teljesen belebukott.

Heinz-Christian Strache hallgatja Sebastian Kurz beszédét az osztrák parlamentben 2017. december 20-án – Fotó: Roland Schlager / APA / AFP

Ennek meghallgatásai elsősorban Strachét és az FPÖ-t érintették, azonban a bizottság egyik tavalyi ülésére meghívták az akkori (és mostani) kancellárt, Sebastian Kurzot is. Az ott elhangzott részletek az elmúlt hetekben kerültek nyilvánosságra, a bizottság pedig arról is kérdezte Kurzot, hogy mennyi köze volt az osztrák állami vagyonkezelő holding, az ÖBAG vezetői és felügyelőbizottsági tagjai kinevezéséhez.

Az ÖBAG 2019 óta kezeli az állam részesedéseit különböző osztrák cégekben, a holding számít a legnagyobb tulajdonosnak például az OMV-ben, vagy épp az osztrák postában is. Kurz a bizottsági meghallgatáson csak arról beszélt, hogy pénzügyminisztere, Gernot Blümel előzetesen tájékoztatta őt közeli bizalmasa, Thomas Schmid kinevezéséről az ÖBAG élére.

A család az család

Itt érdemes kiemelni azt, hogy Kurz és kollégái egy igen szoros, szűk körből kerülnek ki,

akik mind a Néppárt bécsi ifjúsági szervezetében léptek viszonylag fiatalon a politikai pályára. Az ORF cikke szerint ennek a belső körnek, sőt, „családnak” a része Kurz kancellár és Gernot Blümel pénzügyminiszter mellett többek között Thomas Schmid is.

Kurzék 2017 tavaszán vették át az Osztrák Néppárt vezetését, aminek addigra igencsak megroggyant a népszerűsége a sokéves nagykoalíciós kormányzás miatt. Kurz viszont olyan közkedvelt volt külügyminiszterként, hogy az „Új Néppártot” már szinte teljes egészében köré építették ki, mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet podcastjában Molnár Tamás Levente, az intézet kutatója.

A „Team Sebastian Kurz” színrelépésével a Néppárt színt is cserélt: az addigra megkopott feketét a fiatalos, élénk türkizzel váltották fel. Nagyon hamar feltornászták magukat az első helyre, és le is győzték két riválisukat, a szociáldemokrata SPÖ-t és az FPÖ-t a 2017 őszi választásokon. A türkiz csapat szerepe a mai napig meghatározó nemcsak a párt, de a kormány körül is – a bizalmasok pedig úgy tűnik, mostanra az állami cégek vezető posztjaira is eljutottak.

Gernot Blümel fölé tartják az ernyőt, miközben megérkezik egy bukaresti tárgyalására 2019-ben – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

És igen határozottan védik be egymást, ha kell:

Blümel sokáig azzal hátráltatta a parlamenti vizsgálóbizottság munkáját, hogy nem szolgáltatta be nekik az általuk kért dokumentumokat, azaz többek között a belső levelezés adatait a pénzügyminisztériumból. Egyenesen az alkotmánybíróságnak kellett Alexander Van der Bellen köztársasági elnökön keresztül kikényszerítenie tőle ezeket az iratokat, amelyeket végül két hónap után kinyomtatva, 204 aktában, közel 65 ezer oldalon küldött el a bizottságnak. Ezeket az iratokat Blümel egyből titkosította, így az oldalakat nem digitalizálhatják be, ahogyan szó szerint sem idézhetnek belőlük a nyilvános bizottsági meghallgatásokon – ezzel tulajdonképpen továbbra is akadályoztatva a bizottság munkáját.

Mint azt megírtuk, még idén februárban tartott házkutatást az osztrák Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA) Gernot Blümel lakásán a miniszter beleegyezésével, a Novomatic szerencsejáték-nagyvállalattól az Osztrák Néppártnak juttatott feltételezett pártadományok utáni nyomozás keretében. 2017-ben ugyanis a Novomatic akkori elnök-vezérigazgatója, Harald Neumann arra kérte egy sms-ben Blümelt, hogy segítsen leszervezni egy találkozót az akkor még külügyminiszter Sebastian Kurzcal „egy olaszországi probléma” rendezése miatt.

A Novomatic volt vezetője ügyvédjén keresztül tagadta, hogy bármilyen pártot adományokkal támogatott volna, ahogyan az ÖVP is visszautasította a vádakat. Blümel szerint a vádak „néhány szóban tisztázhatók”, és ő is hozzátette, hogy semmiféle adományt nem fogadott el a Novomatictól. Pár nappal később a Profil című bécsi hetilap nyilvánosságra hozott több részletet is Blümel és Neumann sms-eiből, eszerint a politikus és az üzletember 2018 első felében folyamatosan váltottak üzeneteket egymással. Blümel később a Die Pressének úgy nyilatkozott, hogy visszatekintve „mindent ugyanígy tett volna”.

Úgyis mindent megkapsz, amit csak akarsz

Blümel emailjeinél is fontosabb esetleges bizonyítékok lehetnek viszont a vizsgálóbizottság számára Schmid magánbeszélgetéseiben, melyek idén márciusban kerültek nyilvánosságra. A gyanú szerint Kurzék előre eltervezték, hogyan nevezik ki a 2019-ben átalakult új állami vagyonkezelő élére az addig a pénzügyminisztériumban dolgozó Schmidet.

Már 2017-ben azt tervezte Schmid, hogy a vagyonkezelő élére nevezi majd ki Kurz, 2018 nyarától kezdve pedig már a háttérben építette magát a posztra – állítólag már azon gondolkozott bizalmasaival, milyen klímaberendezést szereljenek az új irodájába. A Standard arról ír, hogy bár korábban elvárás volt a releváns nemzetközi tapasztalat is egy ilyen poszt betöltéséhez, az erre vonatkozó passzust figyelmesen kivették az ÖBAG-vezérigazgatói pozíciójának pályázati kiírásából, Schmidnek ugyanis semmilyen külföldi munkája nem volt korábban.

Az elmúlt hetekben több sms-üzenet is nyilvánosságra került Schmid telefonjáról, amiben az ÖBAG-vezéri poszt megszerzéséről beszél – titkárnőjének például arról panaszkodott, hogy az új állása miatt vissza kell adnia a diplomata-útlevelét: „Istenem. Úgy utazok majd, mint a prolik” – írta Schmid. Később arról írt panaszosan, hogy be kell mennie a hatóságokhoz az erkölcsi bizonyítványának kikérése miatt: „Annyira utállak titeket, hogy ide kell jönnöm ezekhez az állatokhoz a bűnügyi nyilvántartás miatt.”

Azonban az elmúlt hetekben a sajtó legtöbbször azt a 2019. március 13-i üzenetváltást idézte fel Sebastian Kurz és Thomas Schmid között, amikor elvileg még egyáltalán nem dőlt el, ki kapja meg az ÖBAG vezetését – és ami az egyik legnyilvánvalóbb bizonyíték lehet arra, hogy a kancellár nagy hatással volt a verseny végeredményére:

Illusztráció: Telex

Az üzenetváltás szerint Sebastian Kurz azt ígérte Schmidnek, hogy „úgyis mindent megkap, amit csak akar” – és az biztos, hogy két héttel később Thomas Schmidet meg is választották egyedüli igazgatónak az ÖBAG élére.

Mivel ezekről Kurz tavaly a bizottság előtt nem beszélt, csak arról, hogy Blümel tájékoztatta a kinevezésről, ezért most akár hamis tanúzással is megvádolhatják,

a többórás meghallgatáson az osztrák törvények szerint ugyanis nemcsak hazudni, de információkat elhallgatni is tilos. Kurz május közepén jelentette be, hogy nyomozást indított ellene a Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA) hamis tanúzás miatt, és feltehetően vádat is emelnek majd az ügyben, de hozzátette: „elképzelhetetlennek tartja” az elmarasztalását az ügyben. Szerinte mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire, azt viszont nehezményezte, hogy a vizsgálóbizottságban megpróbálják kiforgatni az ember szavait, hogy „valamiképp hamis tanúzásra” bírják.

Szappanopera, szőrszálhasogatás, fröccsözés

A botrányok miatt az SPÖ és az FPÖ vissza akarta hívni Schmidet a pozíciójából: „Kurz a türkiz család részeként ültette Thomas Schmidet az ÖBAG élére, így neki kell azonnal eltávolítania onnan” – mondta a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese, Jörg Leichtfried. Az SPÖ szövetségi ügyvivője, Christian Deutsch szerint a „prolizós” chatüzenetekkel „nyilvánvaló lett, mennyire megvetik az itt élő embereket a türkiz hordák”.

Thomas Schmid a 2019-es kinevezése után adott interjút az ORF-nek – Forrás: ORF III Aktuell

Kurz pártja, az ÖVP viszont egyenesen támadásba lendült az igazságszolgáltatás ellen, legalábbis az osztrák sajtó kommentárjai szerint. A vizsgálóbizottság néppárti tagja, Andreas Hanger szerint az eljárás „politikailag hihetetlenül elfogult”, ugyanis több ezer olyan chatüzenet jutott el a bizottsághoz, amelyek nem relevánsak az ügy szempontjából, csak „néhány szappanoperáról” van bennük szó. Sőt, szerinte a WKStA egyáltalán nem a helyes ügyekre helyezi a hangsúlyt, hiszen a korrupció ellen kellene küzdenie, nem pedig „szőrszálhasogatnia” Sebastian Kurz üzenetei miatt.

Hanger egyenesen kettős mércéről beszél: 2019-ben még a volt bécsi polgármester, a szociáldemokrata Michael Häupl ellen vizsgálódtak a Krankenhaus Nord kórház ügyei miatt. Häupl sokáig nem volt hajlandó nyilatkozni az akkori parlamenti vizsgálóbizottságnak egy bizonyos telefonbeszélgetésről, majd később arról vallott, hogy nem emlékszik pontosan annak tartalmára. A WKStA végül nem indított vizsgálatot Häupl ellen hamis tanúzás miatt, ami Hanger szerint „hallatlan” – és arra gyanakodik, hogy az SPÖ politikusai ellen jóval puhábban lép fel az ügyészség.

„Lehet, hogy elmennek együtt fröccsözni egyet, és ezzel náluk el is van intézve” – utalt Hanger ezzel részben a volt bécsi polgármester italfogyasztási szokásaira is. Nem ez az első eset, hogy az ÖVP nekimegy a korrupcióellenes ügyészségnek: maga Sebastian Kurz még tavaly februárban nevezte a WKStA-t „vörös ügyészek hálózatának”.

„Amikor a kancellár vagy más magas rangú tisztviselő az igazságszolgáltatást támadja, akkor megvan annak a veszélye, hogy rájuk is ragad ezekből valami. Kurz nagyon professzionális ebben”

– mondta a Politicónak Heinz Mayer alkotmányjogi szakértő. A lap szerint Kurz azt az utat követi az igazságszolgáltatás támadásával, amit korábban már kitapostak Lengyelországban és Magyarországon olyan illiberális vezetők, mint Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor.

Sőt, az ügy kezelésével a Politico szerint csak tovább erősödnek azok a félelmek Ausztriában, hogy Kurz lassan egyfajta „alpesi Orbánná” alakul át. Ugyanezzel a jelzővel illette a kancellárt a német Spiegel és a Handelsblatt is, a bécsi Standard pedig arról ír, hogy az osztrák belpolitikai vitákban is egyre gyakrabban nevezik Sebastian Kurzot „Orbán lightnak”.

Egyelőre kitartanak mellette a Zöldek is

„A »kormányhivatalban ülő vádlottak« tekintetében valószínűleg Európa-rekorderek vagyunk” – írta egy twitterező a Kurz elleni nyomozás hírére, a politikai botrányt pedig az osztrák sajtó is példátlan esetnek nevezi.

Thomas Schmid a botrány kirobbanása óta a héten már lemondott az állami vagyonkezelő vezetéséről, szerinte ugyanis „a magánbeszélgetéseket övező nyilvános vita már nem tette volna lehetővé az értelmes és konstruktív tevékenységet” az ÖBAG élén. Keddi bejelentése után arról is nyilatkozott, hogy megbánta a chatüzenetei „helytelen és cinikus” stílusát, és „rendkívül sajnálja, ha valakit megbántott vagy megsértett” ezekkel.

Bár az FPÖ szerint Schmid távozása csak az első lépés, amit követnie kell a kancellárnak és a pénzügyminiszternek is, azonban egyelőre úgy tűnik, Kurz pozíciója még mindig stabil:

  • az Ibiza-botránynak köszönhetően egyszerre számolt le Strache személyében az egyik legnagyobb politikai riválisával (akárcsak tette azt Orbán még az első ciklusában Torgyán Józseffel), és szilárdította meg vezető szerepét az osztrák jobboldalon,
  • sőt, miután 2019 végén a Néppárt a Zöldekkel kötött új koalíciót, Kurz megalkotta azt az osztrák centrális erőteret, ami itthon Orbán Viktor számára az elmúlt évekig bebetonozta a belpolitikai stabilitást.

Kurzék legfőbb politikai ellenfelei, azaz a baloldali SPÖ és a szélsőjobboldali FPÖ számára idáig még csak a koordinálás gondolata sem merült fel az ideológiai ellentétek miatt, nemhogy a szövetségkötésé. Igaz, május végén az FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kickl felajánlotta az együttműködés lehetőségét az ellenzék többi pártja felé – azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a botrányok ellenére sem közösködnének vele a szociáldemokraták.

A szociáldemokraták burgenlandi vezére, Hans-Peter Doskozil szerint egyedül egy előrehozott választás jelenthetne megoldást a mostani helyzetben. Ennek kiírásához viszont szüksége lenne az ellenzéknek a Zöldek szavazataira is, akik viszont egyelőre kivárnának a koalíció felbontásával – az osztrák lapok találgatása szerint akár egészen a vádemelésig, de lehet, tovább is. A párt frakcióvezetője, Sigrid Maurer arról beszélt a Standardnak, hogy folytatják „a jó és komoly együttműködést”, és a kormányprogram mellett a járvány utáni újjáépítésre koncentrálnak.

Sebastian Kurz kancellár és a zöld alkancellár, Werner Kogler sajtótájékoztatót tartanak 2021. május 28-án – Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

A Kurz-kormány alkancellárja, Werner Kogler is hasonló álláspontot képvisel a vitában: szerinte az igazságszolgáltatás majd eldönti, vád alá helyezik-e a kormányfőt, vagy sem. Egy elmarasztaló ítélet viszont a végső töréspontot jelentené:

„Elképzelhetetlen lenne számomra egy elítélt kancellár”

mondta a Zöldek első embere egy szombati rádióinterjúban.

Viszont hiába tiltakoznak ők maguk is a korrupciós ügyészség elleni ÖVP-s támadásokkal szemben, „ha ezeknek nincs valódi következménye, akkor tovább olvadhat a Zöldek hitelessége”, mondta Thomas Hofer politikai szakértő. Szerinte a pártot eléggé megtépázta az eddigi koalíciós kormányzás, Kurz botránya miatt pedig végképp megtörhet az eddig felépített korrupcióellenes imázsuk, így „ha felbomlik a koalíció, a Zöldek üres kézzel távoznának belőle”.

Egy ÖVP-s minisztérium munkatársa egyenesen arról beszélt a Standardnak, hogy a koalíciós partner helyében ők már rég távoztak volna a kormányról. A meg nem nevezett munkatárs el tudja képzelni, hogy a Zöldek „kivárják a járványhelyzet lecsengését”, és csak utána ugranak ki Kurz mellől.

Kurz maradni akar

Valószínűleg azért is várnak a Zöldek bármilyen hasonló lépéssel, mert a közvélemény-kutatási adatok szerint igen hátrányosan érintené őket, ha most vasárnap tartanák a választásokat. Bár bőven bejutnának a bécsi parlamentbe egy 10 százalék körüli eredménnyel, több képviselőt is elveszítenének, és egy legutóbbi felmérés szerint csak az utolsó helyet szereznék meg a három nagy párt és a liberális NEOS mögött.

Nem véletlen, hogy a NEOS igyekszik aktivizálni magát a botrány felgöngyölítésében, ugyanis míg a liberálisok egy május eleji felmérésben 9 százalékon álltak, a hónap végére már 11-12 százalék körül mérték őket. A botrányból természetesen profitálhat még a két nagy ellenzéki erő is: míg az FPÖ az Ibiza-botrány kirobbanása óta először újra 20 százalékos népszerűséget ért el a Market intézet felmérésében, a szociáldemokraták 28 százalékkal mindössze egy százalékpontra vannak az ÖVP-tól.

A botrányok ellenére viszont továbbra is Kurzék pártja számít a legnépszerűbbnek Ausztriában – igaz, egy május végi közvélemény-kutatás szerint ha Kurzot a korrupcióellenes ügyészség vád alá helyezné hamis tanúzás miatt, akkor a többség (58 százalék) lemondatná a kancellárt.

Egyelőre nem tudni semmit arról, hogy mikorra várható döntés a vádemelésről – Kurz viszont előre jelezte, hogy bármi is legyen, ő maradna a posztján:

„Soha nem kértem egy politikustársamtól sem azt, hogy mondjon le, amikor megvádolták valamivel – és magammal szemben is így fogok eljárni.”